A tanulmány a nyilvános forrásokból származó információgyűjtés (OSINT) módszereinek felhasználásával a Bitcoin Loophole nevű kriptovaluta kereskedési rendszerrel kapcsolatos álhírek és csalások vizsgálatát tárgyalja. A Bitcoin Loophole kampány 2020. augusztus 10-én vált ismertté, amikor hazai médiumok felhívták a figyelmet arra, hogy a 24.hu internetes újság arculatát kölcsönző oldal Csányi Sándor nevével visszaélve próbál pénzt kicsalni az extra nyereségre vágyóktól. 

 Az elemzés célja, hogy az OSINT segítségével feltárja a kampány előzményeit, nemzetközi kapcsolatait, működési metódusait, terjedési sémáit, valamint összefüggéseit az álhírek és a különféle kriptovalutákat és kereskedési platformokat felhasználó internetes csalások és átverések között. 

 Az OSINT, vagyis nyilvános forrású információgyűjtés, a publikus, legális eszközökkel elérhető, vagy korlátozottan terjesztett, de nem minősített adatok felkutatását jelenti. Ez a módszer nem csupán katonai vagy hírszerzés-specifikus tevékenység, hanem újságírók, üzleti elemzők, és bármely egyéni felhasználó számára is elérhető és használható. 

 Az elemzés során különböző területeken alkalmazzák az OSINT módszereit, beleértve a kampány nyilvánosságát és megjelenését, előzményeit, korábbi kampányokat, képi egyezéseket, terjedést és reklámokat, valamint az átirányítást és további tartalmakat. 

 Az OSINT tehát nem csupán a hírszerzési szervek, hanem az újságírók, üzleti elemzők, kiberbűnözők, kibervédelmi szakértők, oktatási intézmények és mások számára is fontos eszköz lehet a különböző célok eléréséhez. Az elemzés rávilágít arra, hogy az OSINT módszerek és eszközök segíthetnek az álhírek és internetes csalások felderítésében és ellenük való védekezésben. 

Letöltés